Balatoni szállás reggelivel már 1.800.-Ft/fő/éj-től, balatoni erdei iskola már 10.500.-Ft/fő-től, 7 napos balatoni nyári tábor már 17.500.-Ft/fő-től. Kerékpárbarát szállások. Szeretne egy hétvégét ingyen eltölteni 2013-ben a Balatonnál vagy Ausztriában? Olvassa el a részleteket az akciós oldalon

Szálláshelyek oldalai:

Balatoni Nemzeti Park (2/2)

Pécselyi-medence

A Balaton-felvidék szelíd vonulatai közé ékelődő mélyedésekhez tartozik a Pécselyi-medence. A medencét északról egy délnyugat-északkelet irányú rögsorozat határolja; délről pedig zegzugos lefutású, kevésbé kiemelt peremhegyek választják el a Balaton partvidékétől. A természeti értéket képviselő domborzati formák közül érdemes megemlíteni a különböző szurdokokat, kúpkarsztokat, kősáncokat.

A Pécselyi-medence és peremhegyeinek területe növényfajok tekintetében igen gazdag és változatos, melyek közül 67 faj védett. Ilyen többek közt a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a fekete kökörcsin, a nagyezerjófű és a mocsári kosbor. Itt élő védett madár a gyurgyalag és a közép fakopáncs.

Tapolcai-medence és a tanúhegyek

A Tapolcai-medence északi felét dolomit és mészkőplató alkotja. A porózus kőzeten számos felszíni karsztforma jött létre, belsejében pedig barlangjáratok oldódtak ki.

A Balaton partjának hegyeit vulkáni tevékenység hozta létre. A szél és a víz romboló munkája nyomán sajátos alakú tanúhegyek formálódtak ki (Szent György-hegy, Badacsony, Gulács, Csobánc, stb.). Ezek a hegyek ma is uralják a tájat, meghatározzák annak képét, és fontos földtani értéket képviselnek. Híresek bizarr bazaltoszlopaik, az ún. bazaltorgonák.

A tanúhegyek növénytani szempontból is különösen értékesek; számos ritka növény él itt. A terület madárritkaságai a holló, a vörös vércse és a kövirigó.

Tapolcai-tavasbarlang

Az 1903-ban, kútásás közben felfedezett barlang volt hazánkban az első villanyvilágítással ellátott, látogatók előtt megnyitott barlang. A tavasbarlang kőzettömegét az egykori tengeri üledékből képződött mészkő és márga rétegek alkotják. Vízutánpótlása a felülről érkező hideg karsztvizekből, illetve a több száz méter mélyen, a napjainkra kihunyt tűzhányók utóműködésének következtében 40 °C-ra felmelegedő, majd repedéseken keresztül feláramló vízből származik. E két forrásból származó, egymással keveredve immár 18-20 °C-os víz alakította ki a járatokat, amely a mára már nagyrészt száraz Kórház-barlang felől áramlik lassan a Malom-tó forrásai felé. A barlang utcai öltözékben szakszerű vezetés mellett látogatható.



Keszthelyi-hegység

A túlnyomórészt dolomitból felépült Keszthelyi-hegység felszínét kőoszlopok, különféle karsztjelenségek (víznyelők, töbrök), és szurdokvölgyek teszik változatossá. A hegy gyomrában barlangok találhatók. Érdekes látnivaló a ritka jelenségnek számító Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és a bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg.

A terület élővilága igen változatos. Erdeiben a száraz, meleg élőhelyekre jellemző virágos kőris és a hűvös, üde helyeket kedvelő bükk keveredik. A Keszthelyi-hegységben több mint nyolcvan védett növényfaj él, például nősziromfélék, orchideák is. A ligeterdők lakója a fekete harkály, a kis fakopács és a zöld küllő. Az emlősök közül pedig egyre gyakoribb a nyest és a nyuszt.

Kis-Balaton

Kialakulása szorosan kötődik a Balaton történetéhez; annak legnyugatibb részmedencéjeként süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltődött a Zala hordalékával. Területén a nyílt víztükrök nádasokkal, zsombékos-sásos társulásokkal, mocsárrétekkel, fűz- és égerligetekkel váltakoznak.

A Kis-Balaton, mint nagy kiterjedésű, összefüggő vizes élőhely országos és európai viszonylatban is egyedülálló értéket képvisel; a nemzetközi természetvédelem is számon tartja.

Elsősorban páratlan madárvilágáról híres. A vizek, vízpartok madarain kívül vonulási időszakban a környező erdőfoltokat, bokorcsoportokat is sok faj felkeresi. Az eddig megfigyelt madárfajok száma 250, ezek közül 110 fészkel is a területen. A fokozottan védettek közül 27 faj észlelhető rendszeresen. Ilyen a kis kócsag, a hamvas rétihéja, a cigányréce, a réti fülesbagoly, és a legnagyobb ragadozómadarunk, a rétisas is.

A sorozatos beavatkozások, az 1922-ben megkezdett lecsapolás során veszélybe került az élővilág. Az 1980-as évek közepén megkezdett mocsárrekonstrukciós munkálatokat követően ismét megnövekedtek a kedvező táplálkozási és szaporodási lehetőséget biztosító területek, melyet szerencsére a fajok rövid idő alatt el is foglaltak.

A madarakon kívül számos ritka állat talál menedéket ezen a területen; mint például a patkányfejű pocok, a lápi póc, a réti csík és néhány ritka szitakötőfaj. A vidrának is jelentős állománya él itt. A terület a denevérek fontos táplálkozóterülete.

Az érdeklődők Balatonmagyaród község határában, a szabadon látogatható Kányavári szigeten két kilátóról távcső segítségével betekintést nyerhetnek a Kis-Balaton mocsárvilágának élővilágába.

A közelben található a Kápolnapusztai bivalyrezervátum, ahol a látogatók megismerkedhetnek a korábban kihalásra ítélt, a Kárpát-medencében őshonos bivalyokkal.


2 / 2