A Balatoni Nemzeti Park a tó északi partján, a Balaton-felvidéken húzódik 1-15 km szélességű sávban, valamint magában foglalja a Kis-Balaton térségét. Területe kb. 57 000 hektár.

A vidék természeti értékekben egyedülállóan gazdag. A különféle földrajzi, domborzati formák - mint a nagykiterjedésű tófelszín, a mocsarak, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek - váltakozása elősegítette a sokszínű élővilág kialakulását. A Nemzeti Park területén több mint 200 fokozottan védett és védett növény él, míg a védett, ritka állatfajok száma is több százra tehető. A térség földtani felépítése is nagy változatosságot mutat, ami geológiailag is értékessé teszi a területet. Olyan különböző földtani korokból származó emlékek találhatók meg itt, mint a vulkanikus eredetű, jellegzetes formájú bazalthegyek, gejzírkúpok, barlangok és víznyelők, kőtengerek.

A Nemzeti Park fokozott figyelmet fordít az értékek bemutatására. A Kis-Balaton kivételével a védett területek szabadon látogathatóak, csupán egyes fokozottan védett élőhelyeken találkozunk korlátozásokkal. A Kis-Balaton területén a Kányavári sziget szintén szabadon látogatható, míg más részei külön engedély megkérése után szakvezetővel tekinthetők meg. A látogatók számára információs táblarendszerrel ellátott tanösvényeket alakítottak ki.

A nemzeti park területi egységei

Tihanyi-félsziget

A Nemzeti Parkon belül a legrégebben védett a Tihanyi-félsziget 12 km2-nyi területe. Alapzata ősmaradványokat is tartalmazó, üledékes kőzet, melyre a félszigeten egykor működő vulkánok munkája nyomán bazalttufa rakódott. A földtani értékek közé számítanak a különleges gejzírkúpok, gejzírképződmények, amelyek hévforrások vize által keletkeztek. A félsziget belsejében található két magas fekvésű katlan közül a déli közepén a Balaton vízszintjénél 25 méterrel magasabban terül el a Belső-tó, amelynek medrét a bakonyi bukószél vájta ki, majd a mélyedésben összegyűlt a csapadékvíz.

Az enyhe klímának köszönhetően ritka növény- és állatvilág alakult ki. A félsziget dombos, lankás felszínét száraz sztyepprétek, helyenként erdők fedik, olyan növényritkaságokkal, mint a vetővirág, az őszi csillagvirág, a borzas szulák és a hártyás galambbegy. Kiemelkedő állattani értéket képviselnek a védett szitakötők, bogarak és lepkék, valamint a gazdag madárvilág; köztük a füles kuvik, a nyári lúd, a kabasólyom, a gyöngybagoly, a gyurgyalag, a fekete harkály. A természeti értékek terepi bemutatása az országban elsőként itt valósult meg a Lóczy Lajos sétaút kiépítésével, amelyet az évek során többször felújítottak.

Káli-medence

A hegyek koszorújában található Káli-medence országosan is egyedülálló geológiai emlékekkel rendelkezik. Felszíni képződményei közül a legérdekesebbek a hatalmas és bizarr formájú sziklákból álló kőhátak és kőtengerek, a bazaltkúpok és kőzsákok. A medence a 8 millió évvel ezelőtt itt hullámzó Pannon-tenger egyik öble. A tenger homokos, kavicsos üledéke helyenként homokkővé szilárdult. A homokkő tömböket később a felszínformáló erők (szél, víz, napsütés) alakították.

A Káli-medence aljában sztyepprét foltok terülnek el, ugyanakkor vannak olyan helyek is, ahol a hegyekből kifolyó víz a talajt csaknem egész évben nedvesen tartja, így üde láprétek jöttek létre. Az említett társulások országos szinten is ritkák, sok védett növényfajjal. Ezen élőhelyek közül kiemelkedik a Sásdi-rét, amely a nevezetes jégkori maradványnövény, a lisztes kankalin egyetlen stabil élőhelye hazánkban. A Káli-medence és peremhegyei természetvédelmi szempontból is jelentős lepkefaunának adnak otthont. Madárvilágából megemlíthető többek között a fokozottan védett haris, a védett mezei pacsirta, a barna rétihéja. Az emlősök közül kis szerencsével megfigyelhető a védett ürge, amely jelentős állománnyal rendelkezik.

Salföld A Káli-medence Balaton felől nyíló kapujában helyezkedik el a népi építészeti hagyományokat elevenen őrző kis falu, Salföld. A Nemzeti Park a falu határában Természetvédelmi majort alakított ki, ahol őshonos magyar háziállatfajták, rackajuhok, bivalyok, szürkemarhák és lovak kerülnek bemutatásra. Lehetőség nyílik lovasbemutató megtekintésére, pónilovaglásra, tereplovaglásra és lovaskocsitúrára is. Hegyestű - Geológiai bemutatóhely A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató 337 méterre magasodó hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, ezáltal felfedi az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. Látható, ahogy a vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. Az egykori bazaltbánya épületében kiállítás látható, mely emléket állít a kőbányászatnak, bemutatja a Balaton-felvidék és a Dunántúl földtani felépítését, jellemző kőzeteit, ásványait, és a nemzeti park természeti értékeit. A terület gyönyörű panorámát nyújtó kilátóhelyet is kínál, ahonnan azonosíthatjuk a Káli-medencét övező hegyeket.